Mik azok a baktériumok?

Kis pálca. Szó szerint ezt jelenti a görög eredetű baktérium kifejezés. Egy holland természettudós látta meg először őket a XVII. század végén mikroszkóp alatt, és formájuk alapján kapták ezt a nevet a miniatűr élőlények. Azóta már sokkal többet tudunk rólunk, több ezer baktérium faj létezik, alakjuk azonban nem túl változatos: egyenes vagy görbe pálcikák, és kis gömbök formájában láthatjuk őket a mikroszkópokon át.

Az egysejtű apró élőlények testén van egy ostorszerű képződmény, ami a mozgásban segíti őket. A szaporodásuk osztódással történik, egyszerűen addig nőnek, amíg szét nem hasadnak, és így élik tovább – immár többen – az életüket.

Ezekből a szabad szemmel nem látható kis mikroorganizmusokból döbbenetes mennyiség van a Földön. Sokan, ha meghallják ezt a szót, azonnal betegségre gondolnak, és ellenségnek tekinti az egysejtűeket. A baktériumok közül azonban nem mindegyik rossz, hiszen nélkülük az élet is elképzelhetetlen lenne. Egy átlagos ember bélben nagyjából száz milliárd hasznos baktérium van, tehát tízszer annyi, mint ahány sejtje van az embernek. Ez az úgynevezett bélflóra, ami hasznosíthatóvá teszi például a vitaminokat, és ami nélkül nem tudnánk az elfogyasztott ételt megemészteni.

Azonban szép számmal vannak káros baktériumok is, ezek pedig legtöbbször gyulladást okoznak a szervezetben: mandulagyulladás, tüdőgyulladás, tuberkulózis, skarlát, szifilisz és még számtalan betegséget fel lehet sorolni, és érdekes tény, hogy a pattanás is ide tartozik. A testünket tehát számos kórokozó baktérium támadhatja meg, ezt nevezzük fertőzésnek.

 

Vírusok

A vírusok még a baktériumoknál is kisebbek. Az vitatott, hogy önálló élőlényeknek lehet-e őket tekinteni, de ez irreleváns is abból a szempontból, hogy mekkora bajokat tudnak okozni. Vírusok ugyanis számtalan betegség okozói, melyek között vannak enyhébbek, de akár halálos kimenetelűek is. Vírusfertőzések okozzák több más mellett például a herpeszt, a náthát, az influenzát, a bárányhimlőt, a herpeszt, a kanyarót, a mumpszot, de vírusok felelősek olyan súlyos megbetegedésekért is, mint a madárinfluenza, az ebola, vagy az AIDS. Egyes vírusok ráadásul az immunrendszert kikerülve olyan krónikus fertőzéseket okozhatnak, amelyek egy életen át megmaradnak, mint a hepatitisz B és C vírusok.

A vírusok könnyen átterjednek egyik emberről a másikra. Terjedésük formája igen változatos: akad olyan, amelyiket rovarok visznek át állatról állatra, vagy növényről-növényre; gyakoriak azok is, melyek tüsszentéssel, köhögéssel a légtérbe kerülő testnedvekkel, és olyanok is, amelyek ürülékmaradványokkal szennyezett tárgyakkal kerülnek a gazdaszervezetbe.

Önmagában a vírus nem tud szaporodni, egy másik sejtet fertőz meg, és annak szaporító egységét használja fel a saját szaporodásához. Így sokszorozza meg magát a vírus az ún. „gazdasejten” belül, és amikor elhasználta annak szaporító egységét, akkor a gazdasejt elpusztul, és vírussejtek tízezrei jelennek meg.

Számukat tekintve a leggyakoribb szervezetek a világon. Bármilyen sejtes életformát képesek megfertőzni, legyenek azok növények, állatok, emberek, de még gombákat és baktériumokat is. A különböző fajok többnyire fajspecifikusak, mint például a feketehimlő vírusa, ami csak egy fajt, az embert tudja megfertőzni, viszont a veszettségvírus már széles spektrumú.

A vírus jelentése igen találó: a latin virus szóból ered, és azt jelenti: méreg.

A baktériumok és vírusok a kórokozóknak csak két típusa. Ezen kívül még a különböző gombák és paraziták is veszélyesek az emberi egészségre.

És hogy miként védekezhetünk a betegségeket kiváltó kórokozókkal szemben, és hogyan válasszuk ki a megfelelő szereket? Olvasson tovább, és megtudja!